Apámnak van egy jó mondása.
Mikor hajdanán segítgettem a ház körüli munkákban, és éppen cölöpöket állítottunk kerítésnek, van egy olyan munkafázis, mikor egy ember tartja a cölöpöt, egy teszi a földet, a többi, pedig szorgosan tömöríti az odalapátolt földet, a cölöp körül.
A mondás így szól: ehhez a munkához az kell, hogy egy beteg ember szórja földet 4 egészséges, pedig ütögesse.
A szoftverfejlesztésben is igaz.
Joel-rol tudom, hogy a Microsoftnál minden programozóra legalább két tesztelő jut. Ráadásul még ott vannak a járulékos adminisztrációs munkatársak. Ebben az esetben a programozóa beteg ember, aki emelget, míg a többiek azok, akik az egy beteg ember alá dolgoznak.
A mostani cégemnél egyetlen egy teszetelő van 10 programozóra. Szerintetek szerethető az ilyen munka? Ha még azt is hozzávesszük, hogy közülük páran még a saját munkájukat sem tesztelik ki, hanem elvárják, hogy a kedves tesztőz csinálja meg helyettük, akkor sokkal rosszabb ahelyzet.
Mit gondolnánk annak a szakácsnak amunkájáról, aki úgy főz húslevest, hogy soha nem tesz bele valami szükséges zöldséget? Lehet, hogy észre sem vesszük. De azért egy csülkös bablevesből nem kellene kihagyni a babot, nem?