Újra itthon!
Fantasztikus volt Szarvason. Csodálatos környék, fantasztikus társaság. Sokkal inkább wellness hepajkodás, mintsem igazi keménytökű sporttábor. Persze mindezeket már korábban is tudtam. Mégis milyen jó!!
Az emberek az igaziak! Kik is? Ott voltak a régi ismerősök és barátok. Jó volt velük találkozni, beszélgetni és közösen iszogatni. Kik még? Új emberkék! Férfiak alig voltak. Alig 1/4 volt a férfiarány, ami akár kedvezőnek is tekinthetjük. Persze mint mindig soha semmi sem fenékig tejföl. :))))
Nehéz arról beszélni mi minden történt, mert azért csaknem egy hét volt tele-tele élményekkel. Búgóhangú bájos barnákkal, szeszélyes szexi szöszikkel, vadítódallamú vonzó vörösökkel. Hmmm... Csak a nőkről írok?
De miért is érzem, hogy valaminyivel több is volt, mint egy mini-wellness? Talán azért mert változtam. Éreztem, hogy a kikapcsolódást munka keretezte. Munkából mentem és munkába megyek, akklimatizáció nélkül. De nem is! Inkább az, hogy egy nem érzem magamban azt a könnyedséget az elején, mint korábban. Szerencsére pár nap után levetettem ezt a "civilizált" mázt és pihenéssel/fáradással ellazultam én is. Így a jó!
Volt egy hasznos beszélgetésem. Könnyednek volt mondható, de talán az összes csacsogás közül az forog leginkább a fejemben újra és újra. egy roppant bájos pszichológus leányzóval, Zsuzsival beszélgettem. Jó értelemben, félelmetes volt. Alig pár mondat alapján felvázolta köztem és a kedvesem közti kapcsolatot, kettőnk viszonyát az abban rejlő problémákat. Sok dologra ráébresztett. Ő úgy mondta, hogy igen magam alá kerültem a beszélgetés után. Szerintem kevesen vannak akik vidáman ugrálnak, ha nehéz igazságokat hall.
Hmm....... Lassan két napja írom ezt a bejegyzést, mert nem tudom, miket is emelhetnék ki a történtekből. Talán pár dolgot zanzásítva:
Első nap megérkeztem. Szerencsére elég korán, ami persze nem feltétlenül a legpihentetőbb, de megérte. Gyors kölcsönfotózkodás Andival és egy csípős megjegyzés a részéről, hogy nem lettem szebb tavaly óta. És még igaza is van. :) Lassan mindenki megérkezett, este laza Norbi update 4-es kaja: sült szalonna, ipari virsli, saláta és sör. Soha rosszabbat! Mint minden évben a kötelező mentőmelllénytelenítő gyógyúszáson kellett részt venni, majd jött a kajak és kenu bemelegítése. A kezdők persze akkor, délután tanulták meg ezen vízi eszközök használatát. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy elég otthonosnak érzem magam ezekben az úszó "csodákban". Nem kell félni, hiszen túra kajakkal nem lehet borulni, természetesen minden kezdő előtt mi, a nagy öreg csapat borult először! Kajakkal! Ez természetesen csak azért történt, hogy megmutassuk, nincs itt a mítől félni. Leszámítva a vízbe ugró patkányokat. Másnaptól kezdve mentek a túrák. Örömmel tapasztaltam, hogy sokkal jobban ment az evezés, mint bármikor eddig. Hiába no! A tapasztalat, kondíció, varázslatos kisugárzás és persze a szerénység mondatja ezt velem. :)))) Gyönyörű helyeken csónakáztunk, kár, hogy nem mertem magammal vinni a fotóapparátoma, hiszen azért bármikor benne van a pakliban, hogy borulás történhet. Ami persze történt is, minden nap néhány.
Az evezéssel párhuzamosan természetesen vetélkedtünk is egymással. Csapatokat alkottunk és bohókástól kezdve agyat erőltető feladatokig mindennel összemértük a tudásunk. Ez egy sporttábor. A szellemi kérdések erősen sportosak voltak. Én nem rajongok a sportért. Csinálom, de nem nagyon követem, hála a magyar mentalitásnak, hogy a szar (mármint amiben mi szarok vagyunk) sportokat támogatják és istenítik.
Számomra igazán élvezetesnek az esték voltak mondhatóak. Hatalmas beszélgetések, közben fittness bor és sör iszogatása. (egy korsó sörben kevesebb kalória van, mint egy pohár narancslében -- fittnessguruk figyelem!!!!). Elképesztően élveztem kedvenc csaloáganyaink dalait. Fanni, Viki és Niki! A három díva. Szépek és gyönyörű a hangjuk! Elképesztően élvezetes hallgatni őket. Akár együtt akár külön-külön.
Bár nem is tudom, minek írok annyit, mert a fényképek sokkal jobban mesélnek. Nem is szaporítom a szót, inkább kerítek egy webhelyet, ahová a saját képeimet feltehetem. Persze messze nem az összes. Kb. két hét múlva Petitől megszerzem mindenki képeit. Idővel azok is webre kerülnek.
Jaj! És még a hazautazás egy külön élmény! Köszönöm lányok. Csodálatosak vagytok.
Mit is mondhatnék még a végén. Szép volt. Messze nem írtam le mindazt, ami történt. Inkább amolyan hangulatjelentés.
És jönnek a képek.
