Hmm eljutottam oda, hogy írjak valamit. Valahogy gyepára vágtam magam tegnap és életkedvem a parketta alá zuhant. Mondjuk hazudnék ha azt mondanán nem az én hibám. Felnőttként kell vislkednem, még akkor is ha nem akarok, ha minden porcikám ellenkezik, de már nem akarok több fájdalmat okozni. Hajh, én tudom miről van szó és akiről az is, de mások.....
Egyébként az elmúlt napok az ex-eké. Kezdetben ugye ex-munkatársnők, majd AZ EX.
Ex-munkatársnők: Atyám Uram. Azok a libák. Melletük valahogy mindig azt érzem, az élet körülöttem csak pang. Pasi halmok, nem is egymás után, hanem kapásból párossával, hármassával, négyessével, nős, nőtlen, bigámista és ez csak amit el mertek nekem mesélni! Naív kisfiú vgyok ahhoz a két vén szatyorhoz :). Némi ivászattal egybekötött életbölcselet és élménymegosztás volt közöttünk. Életük mellett az enyém szinte lapos. Nehéz lakásvásárlásról és munkahelyi dolgokról beszélni, hiszen nem közös e téma. Ex-melóhelyről és az ottaniakról persze lehet, mert azt mindenki ismeri. Szépek és jól vannak. Gratula mindnkinek az elértekhez. Persze ment a panasz is és megállapítottam, hogy mazohista nők, igazság szerint mindkettő, de Maja aztán pláne (Blanka-cica a normálisabb). Közös panaszblogra adtuk a fejünket. Bevállatam elinditását, de kifejezettem a másnapi eseményekre tekintettel azt kell ondjam megfutamodtam. Olyan dolgaim és borúim vannak, amit elmesélek, mert megkönyebbülök, de nem azonnal. Nem vagyok képes ezeket azonnal megosztani, csak jóval később, mikor már többé-kevésbé kívülről látom, amikor nem nem érzem azt, hogy bárkit is hibáztassak saját tetteim miatt. Sajnálom Hölgyeim, de viszakoznom kell. Életem alakulásáról további korsó sörök mellett tudhattok meg csak többet, az idővel és emlékek homályával megszépítve :)
