A karácsonyiu hazaút 7 óráig tartott. A visszaút sem volt rövidebb. Mondjuk ha a VOLÁN-on múlik akkor 10 óra is lehetett volna.
A volán megváltoztatta a menetrendet. Semmi észrevehető, csak annyi, hogy Baktán nem megy el a vasutállomásig. Nekem 25 éves stramm fiatalembernek 15 percembe került kiérni a vasutállomásig, de ez nem volt elég. 5 percel azelőtt ment el a vonat. Hajrá volán. Szeretünk!
Következő vonat? 3 óra mulva. Busz? Nincs.
Szóval legalább 4 órám volt Nyíregyházára érni.
Elég agilis vagyok ahhoz, hogy leálljak stoppolni és alig 1 óra utá sikeresen felvett egy lerobban Valburgos (vagy hogyapicsaba kell írni?) Közben újból megtapasztaltamm, hogy az újkocsisok nem tudják milyen lehet stoppolni. Lehet, hogy ők soha nem voltak olyan csórók, ogy stoppolniuk kelljen? Pedig nagy élmány. Izgalmas és felszabadító, hiszen nem vagy semmihez sem kötve. Csak úgy lehet csinálni ha tudsz rá időt szánni. Egyfajta zen nyugalom szál meg a várakozás során. Szóval jó érzés. Vagy csak régen csináltam?
Mondjuk ha csinos nő lettem volna biztos hamarabb felszednek, de sajnsos azzal kell boldogulno, amive megálldott az ég.
Végül nyertem 2 órát és elértem egy olyan vonatat, ami hamarabb indult, mint a Bakti.
Karácsonyi utóélmány
2005.12.26. 20:55 takacsot
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://takacsot.blog.hu/api/trackback/id/tr24775661
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
